„Az átigazolási időszak legnagyobb fogása a KKM szempontjából így Süli János lett. Üdv a csapatban!” – így fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter abban a keddi Facebook-posztban, amiben bemutatta, hogy kikkel készül a holnapi parlamenti bizottsági meghallgatásokra.
Mégis miniszteri posztot kaphat Lázár János az új kormányban - értesült az ATV. A friss információ változást jelent a korábbi hírekkel szemben, miszerint Lázár a vidékfejlesztési posztot szerette volna, ám mivel ezt nem kapta meg, kiszorul az új kabinetből.
Bár az orosz-ukrán háborúban a Zaporizzsjai Atomerőmű rakétákkal megtámadása, a nyugati szankciós körök, egy állítólagos Roszatom-levél a Paks 2-től való elállásról, továbbá a Fidesz-képviselők által is megszavazott EP-határozat a projekt leállításáról, valamint a finn testvérprojekt bedőlése mind-mind bizonytalanná tették, hogy továbbra is a Roszatom építheti-e a Paks 2-t, Szijjártó Péter csütörtöki nyilatkozata egyértelműen arra utal, hogy igen: a magyar kormány továbbra is az orosz cégben gondolkodik. A magyar külgazdasági és külügyminiszter arra utalt, hogy a Roszatom vezérével történt személyes tárgyaláson az oroszok megerősítették: technológiai szempontból továbbra is képesek megépíteni az erőművet, így haladhat tovább itthon az engedélyezési folyamat és amint majd megkapják az oroszok az engedélyt, "az erőmű építési munkálatai a következő fázisba léphetnek".
A Fennovoima finn-orosz konzorciumban részt vevő finn tulajdonosok felmondták hétfőn az atomerőmű-építésről szóló szerződést a Roszatom orosz állami atomenergetikai céggel folyamatos arra hivatkozva, hogy az orosz cég folyamatos csúszásban van, a háború ezen csak rontott és a projekt leszállítására képtelen volt - jelentette hétfőn a Reuters hírügynökség.
A tavalyi számok nagyon szépek voltak, de rengeteg a kérdés a jövőt illetően. A közönség legnagyobb része szerint a következő 2-3 évben az új megrendelések állománya látványosan csökkenni fog. Az állami megrendelési arány az összberuházási volumenből eddig kétharmad részt tett ki, de vajon stagnálni, csökkenni, vagy növekedni fog ez a jövőben? Többek között ezekről a kérdésekről és témákról beszéltek az Építőipar 2022 konferencia záró panelbeszélgetésében, Dr. Takács Ernő, portfolióért felelős vezérigazgató-helyettes, WING Zrt., (IFK), elnök moderálásában. Emellett a BIM, MOL Campusnál történt gyakorlati használatát és a Paks II fejlesztést külön előadásokban is bemutatták a szakértők.
Szakmai, konzultációs és érdekképviseleti fórumként alakult meg a közelmúltban Veszprémben kilencedik gazdasági platformként a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform azzal az elsődleges célkitűzéssel, hogy segítse a koncepció eredményeinek mielőbbi és minél hatékonyabb elterjesztését. Az ünnepélyes eseményen elhangzott beszédekből nyilvánvalóvá vált, hogy a körforgásos gazdaság nem csupán egy újabb környezetvédelmi divatkifejezés, hanem olyan stratégiai szükségszerűség, amelyen a jövő versenyképessége múlik.
Paks II. nem döglött projekt, mert az ország alapvető energetikai kihívásait továbbra is meg kell oldani, sőt az orosz gázfüggőség leépítési terve még inkább indokolja a projektet, sőt mellette még más, akár francia, vagy amerikai hátterű erőmű megépítését is – mondta a Válasz Online-nak adott hosszú interjúban Aszódi Attila. A Paks II. volt kormánybiztosa (jelenleg a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára és az egyetem Természettudományi Karának dékánja) szerint példátlan, hogy az orosz Roszatom mérnökei megjelentek egy másik szuverén országban, azaz az ukrajnai csernobili és zaporizzsjai atomerőműveknél a harcok után, mert ezzel sokat romlott a cég megítélése, de egyelőre nem megítélhető, hogy ez hova vezet az európai atomerőmű építési lehetőségei terén.
Ellehetetlenült a Paks II. projekt, ugyanis az orosz-ukrán háború kitörése után Alekszej Lihacsov, az orosz Roszatom vezérigazgatója levélben jelezte a magyar kormány felé az elállási szándékukat vis maiorra hivatkozva – tudta meg a 24.hu oroszországi forrásból.
Mika Lintila finn gazdasági miniszter bejelentése szerint a Roszatom nem fogja megkapni az engedélyt a Fennovoima atomerőmű megépítéséhez.
A háború kitörésekor bizonyos első gazdasági reakciókkal és azonnali következményekkel lehetett kalkulálni a korábbi tapasztalatok, történelmi párhuzamok alapján. Bár már 2021 végétől nyilvánvaló volt a megszállást előkészítő orosz katonai készülődés, a február 24-i támadás mégis meglepte és megrázta a világ közvéleményét, és sokkot okozott a gazdasági életben is. Ilyen nagy megrázkódtatás esetén, amint sajnos volt alkalmunk megtapasztalni az elmúlt évtizedekben, hirtelen mozgások indulnak be. A hírek hatására meglódulnak a pénzek: a dollár és néhány más menekülővaluta erősödik, míg a törékenyebb fizetőeszközök árfolyama mérséklődik. Ezt előre lehetett látni a forint és a térség más valutái esetében. A legfőbb azonnali változás az, hogy a kalkulálható kockázatok helyébe a bizonytalanság lép. Az üzleti döntéshozók, elemzők próbálják értelmezni a helyzetet, hogy azután valahogy „beárazzák” a lehetséges következményeket. A vállalatok felülvizsgálják a megállítható ügyleteket; némelyeket leállítanak átmenetileg, előre hoznak biztonsági vásárlásokat, B-terveket kezdenek készíteni.
Aszódi Attila szerint morális és etikai aggályok merülhetnek fel a Paks2 beruházással kapcsolatban, miután az oroszok megtámadták Ukrajna második legnagyobb atomerőművét. Az Orbán kormány korábbi, paksi bővítésért felelős államtitkára az RTL Híradónak nyilatkozott.
Ha nem jön földgáz Oroszországból Magyarországra, akkor nem lesz fűtés, és nem fog működni az ipar sem, amely azt eredményezi, hogy nem lesznek munkahelyek - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szerb-magyar gazdasági vegyesbizottság ülése után a szerb gazdasági miniszterrel közös sajtótájékoztatóján.
Az Ukrajna elleni agresszióról szóló Európai Parlamenti állásfoglalás módosító indítványairól és részleteiről szavaztak az elmúlt percekben az EP-képviselők, amely során magyar szempontból is rendkívül fontos tételek szerepeltek - írja Facebook-oldalán Ujhelyi István, ellenzéki EP-képviselő, aki azt állítja, hogy a Fidesz képviselői támogatták a magyar szempontból is igen kényes javaslatokat, köztük azt, amelyikből a Paks 2 atomerőmű-projekt törlése (de legalább tartós elhalasztása) következhet. Frissítés 1! Időközben lezajlott a teljes állásfoglalás végső szövegéről is a szavazás és azt is támogatta a Fidesz EP-frakciója, az EP közleménye itt érhető el. Frisítés 2! Deutsch Tamás fideszes EP-képiselő erre reagálva a Facebook-posztjában azt állítja, hogy a magyar kormánypárti frakció nem szavazta meg Paks 2 leállítását (közvetlenül nem is erről, hanem a Roszatommal együttműködésről szavaztak, ami közvetetten Paks 2-re is kihat). Kközben a Népszava cikke azt rögzíti a szavazási eredmények alapján, hogy valójában megszavazták, mert a fideszesek szavazata is ott van a végső állásfoglalás támogatói között. Az alább részletezett szöveg 637 igen és 13 ellenszavazatot kapott, és csak 26-an tartózkodtak.
Az orosz és a magyar fél is azon dolgozik, hogy 2029-2030-ban a paksi atomerőmű két új blokkja villamosenergiát termeljen Magyarországon - hangsúlyozta Alekszandr Merten, a Roszatom érdekeltségébe tartozó ASZE mérnöki vállalat alelnöke, a Paks II. projekt igazgatója hétfőn háttérbeszélgetésen, Budapesten.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Karmelita kolostorban fogadta Alekszej Lihacsovot, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatóját - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
Benyújtotta a két új atomerőművi blokk reaktortartályainak gyártási engedélykérelmét a Paks II. Zrt. az Országos Atomenergia Hivatalnak - tájékoztatta Süli János, a két új atomerőművi blokk létesítéséért felelős tárca nélküli miniszter az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságában történt meghallgatása után az MTI-t.
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) közleményében azt írta, hogy a létesítési kérelem több tekintetben rendkívül alapos, ugyanakkor azért, hogy a hatóság meg tudjon győződni valamennyi követelmény maradéktalan teljesüléséről, néhány területen további értékelésre, elemzésre van szükség, így hiánypótlást rendeltek el.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, Horváth Péter János a fosszilis jelenből a klímasemleges jövőbe vezető szabályozói útépítésről beszélt a Portfolio Energy Investment Forum 2021 konferenciáján, ahol többek között megemlítette az ellátásbiztonság fontosságát, az energiahatékonyságot, a közlekedési szektor kihívásait is. Emellett alapvető fontosságúnak tekinti Paks I üzemidő-hosszabbítását, illetve Paks II megépítését.
A geopolitikai helyzet megváltozásának köszönhetően fontolgatja az állam, hogy a paksi 1-es blokk üzemidejét meghosszabbítsák – mondta el Kóbor György, az MVM Magyar Villamos Művek elnök-vezérigazgatója az Indexnek adott interjújában. Emellett szóba került még az MVM tőzsdei bevezetése, a Mátrai Erőmű, illetve a vállalatcsoport terjeszkedési tervei is.
A megújuló energiatermelés célértékeinek elérésében az elektrifikáció, Paks II. megépítése, a napelemes kapacitások növelése és a villamos energia felhasználásával előállított hidrogén játszhatja a kulcsszerepet – mondta Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Magyar Elektrotechnikai Egyesület éves vándorgyűlésén.
Miközben a koreai háború fegyverszüneti évfordulóját ünneplik.
Meglepő következményei vannak az irányváltásnak.
Több mint 350 ezer hektárnyi terület pusztult el eddig.
Ma találkoznak a külügyminiszterek.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
