A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent egy olyan rendelet, amely a külföldi, harmadik országbeli munkavállalók számára lényegesen lazított egyrészt a Paks II. projekttel összefüggő munkavállalás szabályain, másrészt azon munkavállalók számára is lazítás történt, akik Ukrajnából és Szerbiából érkeztek hazánkba.
Újabb, mérföldkőnek számító előrelépés történt a paksi bővítés engedélyezési folyamatában, ugyanis az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) megadta a nukleáris biztonság szempontjából gyakorlatilag legfontosabb engedélyt - jelentette be a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Isztambulban.
A jelenlegi tervek szerint Paks II. egy aktív törésvonal fölé épülne. A Direkt36 kutatásai szerint az utóbbi időben a törésvonal problémája lett az atomerőmű engedélyezésének egyik legfontosabb kérdése. Ha ezt nem sikerül megnyugtatóan rendezni, akkor át kell helyezni Paks II.-t, ez pedig további késést okozhat a már most is csúszásban lévő projektnél.
A Roszatom oroszországi vezére szerint Paks 2 építési engedélyeit megszerezték, elmondása szerint a magyar hatóságok talán még a szerződésben foglaltaknál is korábban szeretnék megvalósítani a projektet - számol be a Reuters.
Magyarország és Banglades erősíti együttműködését a nukleáris energia területén, ugyanis az utóbbi időben világossá vált, hogy a biztonság garantálásához a lehető legnagyobb mértékű energetikai önellátásra van szükség - közölte hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter kiemelte: a két ország együttműködésének pillére lehet az atomerőmű építésével kapcsolatos tudás és tapasztalatok átadása.
Ma újabb nagy jelentőségű döntést hozott az Országos Atomenergia Hivatal Paks II. kapcsán, ugyanis engedélyezte, hogy megkezdődhessen az új erőművi blokkokhoz kapcsolódó, a szomszédos atomerőművi szerkezeteket is védő ún. résfal építése.
Ma délután 6 óra körül új adással jön a Checklist, a Portfolio napi podcastje. Ma reggel kezdetét vette az ötödik Orbán-kormány minisztereinek bizottsági meghallgatása. A mai műsor első részében Nagy Márton, Csák János és Szijjártó Péter leendő miniszterek meghallgatásairól lesz szó. Az adás második részében Zsiday Viktor, a Citadella Alap portfolió menedzsere beszél majd egyebek mellett az ország makrogazdasági kilátásairól, valamint arról, hogy milyen körülmények között jelentéktelenülhet el a forint Magyarországon. Ezt követően pedig Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge Property tulajdonos-vezérigazgatója beszél majd a hazai ingatlanpiac változásairól és kihívásairól.
A jelenlegi energiaellátási helyzet megnöveli a paksi beruházás jelentőségét, és ezért a projekt radikális felgyorsítására van szükség, hogy 2030-ra üzembe helyezhető legyen a létesítmény – jelezte ma reggel a parlament Gazdasági Bizottsága előtti meghallgatásán Szijjártó Péter. Az ülés végén 10 igen és 2 nem szavazattal alkalmasnak tartotta a bizottság a miniszterjelöltet a miniszteri posztra.
„Az átigazolási időszak legnagyobb fogása a KKM szempontjából így Süli János lett. Üdv a csapatban!” – így fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter abban a keddi Facebook-posztban, amiben bemutatta, hogy kikkel készül a holnapi parlamenti bizottsági meghallgatásokra.
Mégis miniszteri posztot kaphat Lázár János az új kormányban - értesült az ATV. A friss információ változást jelent a korábbi hírekkel szemben, miszerint Lázár a vidékfejlesztési posztot szerette volna, ám mivel ezt nem kapta meg, kiszorul az új kabinetből.
Bár az orosz-ukrán háborúban a Zaporizzsjai Atomerőmű rakétákkal megtámadása, a nyugati szankciós körök, egy állítólagos Roszatom-levél a Paks 2-től való elállásról, továbbá a Fidesz-képviselők által is megszavazott EP-határozat a projekt leállításáról, valamint a finn testvérprojekt bedőlése mind-mind bizonytalanná tették, hogy továbbra is a Roszatom építheti-e a Paks 2-t, Szijjártó Péter csütörtöki nyilatkozata egyértelműen arra utal, hogy igen: a magyar kormány továbbra is az orosz cégben gondolkodik. A magyar külgazdasági és külügyminiszter arra utalt, hogy a Roszatom vezérével történt személyes tárgyaláson az oroszok megerősítették: technológiai szempontból továbbra is képesek megépíteni az erőművet, így haladhat tovább itthon az engedélyezési folyamat és amint majd megkapják az oroszok az engedélyt, "az erőmű építési munkálatai a következő fázisba léphetnek".
A Fennovoima finn-orosz konzorciumban részt vevő finn tulajdonosok felmondták hétfőn az atomerőmű-építésről szóló szerződést a Roszatom orosz állami atomenergetikai céggel folyamatos arra hivatkozva, hogy az orosz cég folyamatos csúszásban van, a háború ezen csak rontott és a projekt leszállítására képtelen volt - jelentette hétfőn a Reuters hírügynökség.
A tavalyi számok nagyon szépek voltak, de rengeteg a kérdés a jövőt illetően. A közönség legnagyobb része szerint a következő 2-3 évben az új megrendelések állománya látványosan csökkenni fog. Az állami megrendelési arány az összberuházási volumenből eddig kétharmad részt tett ki, de vajon stagnálni, csökkenni, vagy növekedni fog ez a jövőben? Többek között ezekről a kérdésekről és témákról beszéltek az Építőipar 2022 konferencia záró panelbeszélgetésében, Dr. Takács Ernő, portfolióért felelős vezérigazgató-helyettes, WING Zrt., (IFK), elnök moderálásában. Emellett a BIM, MOL Campusnál történt gyakorlati használatát és a Paks II fejlesztést külön előadásokban is bemutatták a szakértők.
Szakmai, konzultációs és érdekképviseleti fórumként alakult meg a közelmúltban Veszprémben kilencedik gazdasági platformként a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform azzal az elsődleges célkitűzéssel, hogy segítse a koncepció eredményeinek mielőbbi és minél hatékonyabb elterjesztését. Az ünnepélyes eseményen elhangzott beszédekből nyilvánvalóvá vált, hogy a körforgásos gazdaság nem csupán egy újabb környezetvédelmi divatkifejezés, hanem olyan stratégiai szükségszerűség, amelyen a jövő versenyképessége múlik.
Paks II. nem döglött projekt, mert az ország alapvető energetikai kihívásait továbbra is meg kell oldani, sőt az orosz gázfüggőség leépítési terve még inkább indokolja a projektet, sőt mellette még más, akár francia, vagy amerikai hátterű erőmű megépítését is – mondta a Válasz Online-nak adott hosszú interjúban Aszódi Attila. A Paks II. volt kormánybiztosa (jelenleg a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára és az egyetem Természettudományi Karának dékánja) szerint példátlan, hogy az orosz Roszatom mérnökei megjelentek egy másik szuverén országban, azaz az ukrajnai csernobili és zaporizzsjai atomerőműveknél a harcok után, mert ezzel sokat romlott a cég megítélése, de egyelőre nem megítélhető, hogy ez hova vezet az európai atomerőmű építési lehetőségei terén.
Ellehetetlenült a Paks II. projekt, ugyanis az orosz-ukrán háború kitörése után Alekszej Lihacsov, az orosz Roszatom vezérigazgatója levélben jelezte a magyar kormány felé az elállási szándékukat vis maiorra hivatkozva – tudta meg a 24.hu oroszországi forrásból.
A háború kitörésekor bizonyos első gazdasági reakciókkal és azonnali következményekkel lehetett kalkulálni a korábbi tapasztalatok, történelmi párhuzamok alapján. Bár már 2021 végétől nyilvánvaló volt a megszállást előkészítő orosz katonai készülődés, a február 24-i támadás mégis meglepte és megrázta a világ közvéleményét, és sokkot okozott a gazdasági életben is. Ilyen nagy megrázkódtatás esetén, amint sajnos volt alkalmunk megtapasztalni az elmúlt évtizedekben, hirtelen mozgások indulnak be. A hírek hatására meglódulnak a pénzek: a dollár és néhány más menekülővaluta erősödik, míg a törékenyebb fizetőeszközök árfolyama mérséklődik. Ezt előre lehetett látni a forint és a térség más valutái esetében. A legfőbb azonnali változás az, hogy a kalkulálható kockázatok helyébe a bizonytalanság lép. Az üzleti döntéshozók, elemzők próbálják értelmezni a helyzetet, hogy azután valahogy „beárazzák” a lehetséges következményeket. A vállalatok felülvizsgálják a megállítható ügyleteket; némelyeket leállítanak átmenetileg, előre hoznak biztonsági vásárlásokat, B-terveket kezdenek készíteni.
Aszódi Attila szerint morális és etikai aggályok merülhetnek fel a Paks2 beruházással kapcsolatban, miután az oroszok megtámadták Ukrajna második legnagyobb atomerőművét. Az Orbán kormány korábbi, paksi bővítésért felelős államtitkára az RTL Híradónak nyilatkozott.
Ha nem jön földgáz Oroszországból Magyarországra, akkor nem lesz fűtés, és nem fog működni az ipar sem, amely azt eredményezi, hogy nem lesznek munkahelyek - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szerb-magyar gazdasági vegyesbizottság ülése után a szerb gazdasági miniszterrel közös sajtótájékoztatóján.